Az olajégõ

Szabványos csatlakozással rendelkezõ, égõfejjel ellátott kazánok esetén az égõfej cseréjével a telepítés gyorsan végrehajtható.

Vegyestüzelésû kazánok esetén a tûztér ajtaján kell kialakítani a felfogatást biztosító csatlakozást. Ennél a kazántípusnál azonban figyelembe kell venni, hogy a kazán hatásfoka - kialakításából adódóan - alacsony, ami a gyakorlatban ugyanazon hasznos hõmennyiség elõállításához az égõfejjel szerelhetõ kazánokkal szemben lényegesen több tüzelõanyag elégetését teszi szükségessé.
A telepítés során a kazán ajtajait belsõ hõszigeteléssel kell ellátni (pl. kerámiarost szigetelõanyaggal).

Az olajégõ beépítési méretei.

Vizes alapú kazánok esetén figyelembe kell venni, hogy az égés folyamata során többek között víz is kiválik a tüzelõanyagból gõz formájában. Amennyiben a füstgáz hõmérséklete elég magas, a gõz a füstgázzal együtt a kéményen keresztül távozik a kazánból. Ha azonban a füstgáz lehül, kondenzáció lép fel, kicsapódik a víz (olajtüzelés esetén a kénsav és kénessav is). A kondenzáció során kicsapódó folyadék rendkívül agresszív, amely nagyon gyorsan korrózióhoz, a hõátadó felületeken lerakódásokhoz és ezáltal a kazán hatásfokának csökkenéséhez, végsõ esetben kilyukadásához vezet.

A kazánon belüli kondenzáció és az ebbõl adódó korrózió valamint lerakódások képzõdése minimalizálható, amennyiben a kazán hõátadó felülete gyorsan magas hõmérsékletet ér el. Ennek a gyors üzemi hõmérsékletnek az elérését segíti elõ a termosztatikus keverõszelep.

A termosztatikus keverõszelep révén a begyújtást követõen a keringetés a kazánon belül történik mindaddig, amíg a kazán hõmérséklete alacsony. A hõmérséklet emelkedésével a termosztatikus keverõszelep fokozatosan kinyit - ezzel megindul a keringetés a fûtési rendszerben - és a visszatérõági lehült fûtõvízt az elõremenõ forró vízzel - egy leágazáson keresztül - keveri úgy, hogy a keverõszelep kilépõ oldalán a kazánba visszatérõ víz hõmérséklete harmatpont feletti legyen, így nem történik kondenzáció.

Az a megoldás hibás, amely a kilépõ vízhõmérséklet - általában csõtermosztáton - beállított értékének elérésekor indítja a keringetõszivattyút, mivel így gyakorlatilag a kazán sorozatosan, lökésszerûen visszahûtésre kerül mindaddíg, míg a teljes fûtési rendszerben a hõmérséklet magas nem lesz (pl. 60°C-ra beállított érték esetén a keringetõszivattyú beindul és rövid idõ alatt kipumpálja a melegvízet a kazánból, helyébe pl. 30-40°C-os vizet juttatva, majd a keringetõszivattyú leáll; a folyamat kezdõdik elõrõl: 60°C-nál keringetõ indul, hidegvíz beáramlik, kazán lehül, keringetõ leáll, kazán felfût... mindaddíg, míg a teljes rendszer hõmérséklete 60°C fölött nem lesz).

	Termosztatikus keverõszelep nélkül kondenzáció.				Termosztatikus keverõszelepppel a kondenzáció elkerülhetõ.

Az égõfej motorjára installált olajszivattyú gyakorlatilag az égõ müködése során folyamatosan üzemel. Ezen szivattyúk legkisebbje is 24 liter olajat mozgat meg egy óra alatt. Kisebb teljesítményû égõk esetében ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a szivattyú a szükséges olajmennyiség 4-17 szeresét tudja szállítani óránként.
Mi lesz a felesleggel?
Egystrangos olajvezeték esetén a szivattyúban lévõ szeleprendszer - többletszállításnál - zárja a nyomóágat, viszont a szivattyú továbbra is jár, azaz a szivattyúházban lévõ olajat a szivattyún belül keringeti. Tiszta tüzelõolaj, gázolaj esetén ez nem probléma, hiszen nincsenek bennük koptató szennyezõdések, fáradtolaj tekintetében viszont a bekerült részecskék nagyon hamar tönkretehetik a szivattyúegységet.
Kétstrangos megoldásnál be kell építeni még egy csõvezetéket - a visszatérõágat - a szivattyú és az olajtartály közé. Többletszállításkor a szivattyúban lévõ szeleprendszer szintén zárja a nyomóágat és a visszatérõágba tereli az olajat, amely visszafolyva folyamatosan mozgásban tartja a tartályban lévõ olajat, felkeverve azt. Ennek következtében a már egyébként leülepedett szennyezõdések nagyobb részt juthatnak be a szívóágba, károsítva a szivattyút.

Önálló tápszivattyúegység alkalmazásakor a szivattyú csak az aktuális igénynek megfelelõ mennyiségû olajat szállítja, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy szemben az égõre szerelt szivattyú 1 órás üzemidejével a tápegység szivattyúja mindössze 5-10 percet jár. Nincs szivattyún és olajellátó rendszeren belüli keringetés.

A KG/UB 20-as (26-40kW) illetve KG/UB 55-ös (37-54kW) égõfejek esetében lehetõség van az égõfejre integrált tápszivattyúval történõ szállításra, mely esetben nincs szükség önálló tápszivattyúegységre. Ezen égõfejeket azonban kizárólag abban az esetben javasoljuk, amennyiben az eltüzelendõ fáradtolaj jellemzõen hidraulika, trafó vagy sütõolaj, mivel ezekben az olajokban nincs fémes, mechanikus koptató részecske, mely a folyamatosan járó tápszivattyút károsítaná.

Már meglévõ kémények esetén a késõbbi esetleges problémák elkerülésére feltétlenül ellenõríztetni kell a kémény állapotát, szükség esetén ki kell tisztíttatni, bélelni, de a legfontosabb a kémény megfelelõségének vizsgálata az adott tüzelõberendezéshez és tüzelõanyagfajtához.